Prologue

- Szevasz - Köszönt a tizenhat éves Perselus barátjának, Sebastiannak.
- Heló - Mondta álmosan a gyerek. - Na akkor délutánra elengedtek a szüleid?- Aham. De holnap reggelre haza kell érnem, és nem lehetek túl részeg. - Magyarázta el a feltételeket letörten.
- Értem. Akkor írok Minervának, hogy három fő lesz - Kacsintott Sebastian egyre éberebben.
Kora délután összegyűlt a kis csapat az udvar hátsó végében felállított fészerben.
Az idő repült, és hamar be is esteledett. Éjfél után Minerva kiment egy újabb üveg borért, és ekkor Sebastian is kiment az udvarra, hogy szívjon egy kis friss levegőt, de amikor elnézett az égen ezüstösen csillogó Holdra, felordított fájdalmában, és a kezére meredt, amin karmok és szőrszálak kezdtek el kinőni.
- Perselus! - Kiáltott barátjának. rémülten. Perselus azonnal a hang irányába ment, és fél percen belül már együtt bámulták az átváltozóban lévő végtagot. Amint Minerva visszatért, majdnem elájult a kínlódó Sebastian láttán.